Rizs fonálférgek, A bélférgesség tünetei és kezelése kutyáknál - HáziPatika

Rizs fonálférgek

A rizs kártevői Magyarországon az utóbbi időben a rizs egyik legjelentősebb kártevője a rizslevél-fonálféreg. Kártétele a leveleken, a bugákon és a termésveszteségen keresztül érzékelhető.

rizs fonálférgek bél dysbiosis gyermek

Hazai rizsföldjeink jellegzetes, régóta ismert kártevői az ízeltlábúak törzsébe tartozó állatfajok. Annak alapján, hogy a rizst milyen fejlődési állapotában támadják meg, két csoportra oszthatók.

Az egyik csoportba a csírázó és kelő rizs, a másikba az ennél fejlettebb növény kártevőit soroljuk. Az előbbiekhez tartoznak a tollas árvaszúnyog, illetve annak egyes rokon fajai, valamint a nyári pajzsosrák rizs fonálférgek a tüskésorrú rák, míg a másik csoportba a rizsszúnyog és az aknázó rizslégy.

E fajok az aknázó rizslégy kivételével vízi szervezetek, eredeti élőhelyüket különböző vízállásos területek és vízfolyásos helyek képezik. Egyikük sem kizárólag a rizsföldek állatvilágához tartozó faj.

Rizs fonálférgek Orsóférgesség - csak egyszerűen ordit mint a faba szorult féreg jelentese Olvass tovább Mitől alakul ki a macskaszőr-allergia? A macskákat gyakran vádolják allergia okozásával. Tudósok felfedezték, milyen folyamat váltja ki a tüneteket, ez pedig lehetővé teheti a gyógyszeres rizs fonálférgek. Olvass tovább Remek a kutyák memóriája Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói részletes kísérleti bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a kutyák emlékeznek az ember által korábban bemutatott feladatokra.

A rizs akkor lehet táplálékforrásuk, amikor károsító alakjuk adott fejlődési időszaka egybeesik a rizs bizonyos fenofázisával. A tollas árvaszúnyog, a nyári pajzsosrák és a tüskésorrú rizs fonálférgek elsősorban a felületi vetésben, a rizsszúnyog és az aknázó rizslégy a talajba vetett rizsállományban is károsít.

A rizstelepeken sok madárfaj kártételével is számolni kell. A hazai rizsföldeken megtalálható madárfajok többsége a rizst nem károsítja, de némelyek a tenyészidő bizonyos időszakaiban nagy veszteségeket okozhatnak.

APRÓ, DE ALATTOMOS KÁRTEVÕINK A NÖVÉNYPARAZITA FONÁLFÉRGEK

A galamb- és gerlefélék Columba spp. A fácán Phasianus colchicus és a vetési varjú Corvus frugilegusvalamint a verébfélék Passer spp.

A verébfélék ezenkívül a bugában lévő, érő szemeket is fogyasztják. A récefélék Anas spp. A fiatal rizs kitaposásával és kifürdésével állományritkulást okoznak.

Fonalféreg a vízben .

Nyár végén, különösen az esti órákban, nagy csapatok szállhatják meg a rizstelepeket. Mozgásuk, fel- és leszállásaik eredményeként a szemek elpereghetnek, a rizs szára eltörik, bugája a vízbe kerül. A vadludak Anser spp.

Esőztető öntözéses rizsvetésekben, illetve vízborítás nélkül fejlődő rizsállományokban olyan állatfajok kártétele is megfigyelhető, amelyek árasztott rizsvetésekben nem vagy csak ritkán fordulnak elő.

Rizslevél-fonálféreg Aphelenchoides besseyi Tápnövénykör: a rizslevél-fonálféreg a kakaslábfűféléken, a rizsfűn, a kölesen, a hagymán, a szamócán és a szóján is megtalálható.

Kárkép: a fertőzött rizsnövények a fejlődés kezdetén többnyire tünetmentesek. Nagy fonálféreg-fertőzés esetén azonban a 4—6 leveles rizsen mozaikos sárgulás figyelhető meg. A fehér levélcsúcsszáradásnak hívott rizsbetegség neve a fonálféreg-kártétel legjellegzetesebb tünetére utal. A rizs rizs fonálférgek 3—5 cm-es csúcsi része elfehéredik, majd száradásszerű tüneteket mutatva elhal.

A fertőzött levelek középső és alapi része néha sötétebb zöld színű lesz. A tünetek elsősorban a felső leveleken jelentkeznek. A zászlólevél sok esetben megcsavarodik, és a buga csak részben vagy egyáltalán nem tud a levélhüvelyből kiemelkedni. A fertőzés hatására a bugák hossza rendszerint kisebb lesz. Csökken a szemek száma rizs fonálférgek tömege, s jelentősen megnő a bugák sterilitása. Rizs fonálférgek beteg növények az egészségeseknél sok esetben alacsonyabbak, néha törpeség is megfigyelhető rajtuk.

Nem minden fonálféreggel fertőzött, beteg növényen láthatók a jellegzetes levél- és bugatünetek, de terméscsökkenés ilyen esetekben is megfigyelhető. Elterjedés és gazdasági jelentőség: a világ rizstermesztő régióinak többségében előforduló rizslevél-fonálféreg okozta kártételt, mindenütt a rizs betegségei között tartják nyilván.

Hazánkban az as évek végétől vizsgálják rendszeresen a betegség tüneteit. Azóta a fonálféreg terjedése folyamatos, s a fehér levélcsúcsszáradás ma már az egyik legveszélyesebb betegsége a rizsnek. Fejlődésmenet: a fonálféreg elsősorban vetőmaggal terjed, de gazdanövényeinek fertőzött maradványain és a tarlóra került rizsszemekben is áttelelhet. A vetőmagban a pelyva alatt 2—3 évig is megőrzi életképességét.

A csírázó szemben aktivizálódó nematódák a rizs növekedésével fokozatosan fertőzik az új leveleket. Táplálkozásuk hatására a szállítónyalábok működésében zavarok lépnek fel. Szaporodásuk eközben folyamatos, egyedszámuk gyorsan nő.

A fonálféregnek egy tenyészidőszakban több, akár 10 nemzedéke is lehet. Ökológia és előrejelzés: a rizslevél-fonálféreg életciklusának hossza a hőmérséklettől és a páratartalomtól is függően 1—3 hét. Fejlődésének hőmérsékleti küszöbértéke 13 °C, optimuma rizs fonálférgek °C. Felületre, illetve vízbe vetett rizsnél a betegség fellépésének veszélye kisebb. Védekezés: kis tételű magminták esetében 10—15 perces meleg 55—61 °C-os vízben való áztatás javasolt a vetőmag fonálféreg-mentesítésére.

Nagy mennyiségű vetőmagnál 24 órás hideg vízben való előáztatást követően 15 percnyi meleg rizs fonálférgek °C-os vizes kezelés javasolható.

A fertőzés lehetőségeinek csökkentése céljából fontos a jó vetőmagtisztítás és a csávázás.

rizs fonálférgek parazitakészítmények a gyermekek testében

Nyári pajzsosrák és tüskésorrú rák Triops cancriformis Lepthesteria dahalacensis Tápnövénykör: a kártevők vízállásos területek és vízfolyásos helyek korhadó növénymaradványaival, illetve élő növényi részekkel is táplálkoznak.

Kárkép: e levéllábú rákok az árasztást követő 8—10 nap elteltével kezdenek a vízben mozogni. Ha nagy számban fordulnak elő, a táblát borító árasztóvíz az iszapkolloidoktól való szennyezettség miatt zavarossá válik. A tartósan zavaros vízben a rizsre iszapbevonat, majd alga rakódik, s a rizs fejlődése lelassul. A nyári pajzsosrák az 1—2 leveles rizs gyökereit vagy szárhajtását is átrágja, s így a rizs elpusztul. A levéllemezt kicsipkézi vagy harántirányban átrágja, rizs fonálférgek a levél csúcsát lerágja.

Az iszapban való turkálásával a még gyengén legyökeresedett növényeket kitúrja, s azok a víz felszínére kerülve — a szél hatására — a gátak mellé sodródnak. A tüskésorrú rák jelenléte csak amiatt káros, hogy a talaj felső, iszapos rétegében, táplálék után rizs fonálférgek turkál, s eközben kilökdösi a még gyenge gyökérzetű rizst.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: mindkét állat az időszakos, sekély vízborítású helyek széles körben elterjedt lakója. Jelentősebb rizskártevőként azonban csak néhány európai országban ismertek. A tüskésorrú rák kártétele rendszerint kisebb a pajzsosrákénál. Rizs fonálférgek a rákok az év legnagyobb részét pete állapotban töltik.

Rizs fonálférgek, A bélférgesség tünetei és kezelése kutyáknál - HáziPatika

A peték évekig megőrzik életképességüket, így a néhány évre kikapcsolt, majd újra rizstermesztéssel hasznosított telepeken is megjelenhetnek.

Fennmaradásukhoz a peték átmeneti kiszáradása szükséges. A peték már 12 °C-os vízben fejlődésnek indulnak, s 2—4 nap alatt kelnek ki. A fejlárvákból többszöri vedléssel alakulnak ki az ivarérett állatok.

A kifejlett pajzsosrák pajzshossza mintegy 30 mm. Potrohának utolsó szelvényéből 30—40 mm hosszú, villaszerű függelék ágazik ki. A tüskésorrú rák kifejlett korban 8—12 mm hosszú. Testét hosszú, lapított, kagylószerű héj fedi.

rizs fonálférgek gyakori bőrparaziták

Ökológia és előrejelzés: mindkét szervezet a felületi vetésű rizst károsítja, mivel ez esetben a rizsföld végleges elárasztására már közvetlenül a vetés után sor kerül. Megjelenhetnek a talajba vetett rizs tábláin is a kelesztő árasztások során, a kalitkák mélyebb részein visszamaradó vízfoltokban, de ott a víz eltűnésével együtt már korai fejlődési állapotban elpusztulnak.

Terjedésükben a rizs fonálférgek rendszerek fontos szerepet játszanak. Védekezés: a rizs talajba vetésével kártételük megelőzhető. Felületi vetésben jelentkező kártételnél az átmeneti lecsapolás vagy a vegyszeres védekezés jelenthet megoldást.

Tollas árvaszúnyog Chironomus plumosus Az iszaplakó Chironomida lárvák közül, hazánkban a Chironomus plumosus fajt tartották kártevőnek korábban.

Ez terjedt el általánosan a szakirodalomban is. Szító András vizsgálatai azonban bizonyították, hogy nem rizs fonálférgek Chironomus plumosus nevű faj, hanem egyes rokon fajok lárvái károsítják a rizst. E fajok lárvái külsőleg teljesen hasonlóak a tollas árvaszúnyog lárváihoz. A kártevők jellemzése — részben a tollas árvaszúnyogról mint rizskártevőről közölt korábbi ismeretek alapján rizs fonálférgek az rizs fonálférgek szerint összegezhető.

Tápnövénykör: a kártevő a szúnyog lárvája, amely a vízállásos területek és vízfolyásos helyek korhadó növényi anyagaival, algákkal és más élő növényi részekkel, valamint apró állati szervezetekkel is táplálkozik. Kárkép: rizs fonálférgek lárva a rizsnek rendszerint a csírahajtását rágja át, közvetlenül a rizsszem fölött, illetve szem parazita orvosság csíranövény gyökerét fogyasztja.

A lerágott csírarészek vagy a gyökértelen csíranövények a víz felszínén, majd a vízmozgás következtében a gátak mellett is megfigyelhetők. Elterjedés és gazdasági jelentőség: a tollas árvaszúnyog vagy a rokon fajok szinte minden vizes élőhelyen előfordulnak. Az árasztott rizstáblákon időnként tömegesen lépnek fel.

rizs fonálférgek az emésztőrendszerben élő paraziták gyógyszerei

Jelentős kártételükkel csak felületi vetésű rizsföldeken kell számolni. Fejlődésmenet: a kártevőnek évente 3—4 nemzedéke van.

rizs fonálférgek megtisztítása a parazitáktól ricinusolajjal

A rizst általában az első, korai kitavaszodás esetén pedig a második nemzedék károsítja. A 10—12 mm hosszú, szürkéssárga szúnyog kocsonyaszerű burokkal védett csomókban, a víz felszínére rakja le petéit.

A megduzzadt petecsomók a vízben lesüllyednek, s a kikelt lárvák iszapszemcsékből csőszerű lakókamrát készítenek. A kezdetben színtelen lárvák később fénylőek, élénkpiros rizs fonálférgek, 14—16 mm hosszúak és legalább 1 mm szélesek lesznek. Fejük lapos, sötétbarna.

Ökológia és előrejelzés: túlszaporodására korai kitavaszodás, csapadékos, meleg időjárás esetén, elsősorban a nagy szervesanyag-tartalmú talajokon lehet számítani. Védekezés: átmenetileg száraz talajfelszínen a lárvák hamar elpusztulnak, de a rizsföldek lecsapolása általában nem nyújt teljes védelmet éves férgek gyógyszer kártevő ellen. Felületi rizsvetésekben inszekticides kezeléssel lehet a leghatékonyabban védekezni. Rizsszúnyog Cricotopus bicinctus Tápnövénykör: tápnövényei közé tartoznak az algák és egyes magasabbrendű vízinövények, így a rizs is.

Kárkép: az imágó lárvájának kártételére a rizs 4—5 leveles fenofázisáig számíthatunk. A lárvák a vízfelszínen fekvő rizslevelek fonáki, víz felőli részén táplálkoznak. Az erek mentén a levelet csíkokban hámozzák, kirágják. Enyhébb kártétel esetén a növények megsárgulnak és visszamaradnak a fejlődésben. Súlyosabb rizs fonálférgek a megrágott levelek szétfoszlanak, tartásukat elvesztik és a víz alá merülnek. A vetés megritkul vagy foltszerűen kipusztul, amit a táblán megjelenő víztükrök foltok is rizs fonálférgek.

Ez elsősorban a terület mélyebb, vízzel borított területein fordul elő, ahol a mély víz alatt felnyurgult növények leveleinek többsége nehezen egyenesedik fel, s így hosszabb ideig a víz felszínén rizs fonálférgek.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: holarktikus faj, tehát Észak-Amerikában, Afrika északi részén, Európában, Ázsiában és az északi sarkvidéki faunatartományban is előfordul.

Az Alföld rizstermő körzeteiben szinte mindenütt megtalálható. Tömeges megjelenése s így a jelentős kártétel veszélye hazai rizsföldjeinken igen gyakori.

Rizs fonálférgek

Fejlődésmenet: a rizsszúnyognak hazánkban évente 3—4 nemzedéke van. A lárva az általa készített iszapcsövecskékben, fagymentes helyen telel át, és tavasszal itt bábozódik. A szürkésbarna imágó 3—5 mm hosszú. Sárgászöld torán 3 hosszanti, potrohízein pedig egy-egy haránt irányú, sötétbarna sáv rizs fonálférgek. A rizst vagy az első, vagy a második, esetleg mindkét nemzedék károsítja.

A szúnyogok kis összefüggő csomókban rakják le petéiket a vízre.